Peer-to-Peer (P2P) hálózat, a teljes útmutató
Az információ és az erőforrások megosztása az informatika fontos része. A peer-to-peer (P2P) hálózat elősegítheti vállalkozásának hatékonyabb növekedését a csatlakozás és a megosztott erőforrásokhoz való hozzáférés javításával.
A peer-to-peer hálózat olyan platform, amelyben két vagy több számítógépes rendszer csatlakozik az erőforrások megosztása érdekében.
Ebben a cikkben a teljes útmutatót nyújtjuk a peer-to-peer (P2P) hálózatról és annak általános szempontjairól. Vizsgáljuk meg most ezt az áttekintést.
Mi a P2P hálózat?
A peer to peer (P2P) hálózat általában a fájlokat tároló és megosztó eszközök csoportjára utal. Minden résztvevő vagy csomópont itt egyéni társként működik. Általában minden csomópont ugyanazokat a feladatokat látja el, és azonos erővel bír.
A pénzügyi technológia szempontjából a peer-to-peer szó általában a kriptovaluták vagy a digitális eszközök elosztott hálózaton keresztül történő cseréjére utal. Minden közvetítő nélkül a P2P platform lehetővé teszi a vevők és az eladók számára, hogy kereskedéseket hajtsanak végre. Egyes webhelyek P2P környezetet biztosítanak, amely összeköti a hitelezőket és a hitelfelvevőket.
Hogyan működik a P2P hálózat?
Központi rendszergazda vagy szerver nélkül a P2P rendszert általában a felhasználók elosztott hálózata tartja fenn. Ennek oka, hogy minden csomópont tartalmazza a fájlok másolatát, amely kliensként és más csomópontok kiszolgálóként is működik.
A hagyományos kliens-szerver rendszerekben az kliens eszközök fájlokat töltenek le egy központi szerverről. Mivel minden csomópont fájlokat tölthet le más csomópontokról, vagy fájlokat tölthet fel rájuk a P2P hálózatokban. Itt a csatlakoztatott eszközök megosztják a merevlemezeiken tárolt fájlokat. Szoftveralkalmazások segítségével a felhasználók fájlokat kereshetnek és tölthetnek le a hálózat más eszközeiről.
Miután a felhasználó letöltött egy adott fájlt, akkor a fájl forrásaként működhet. A P2P hálózatok általában gyorsabbak és hatékonyabbak, mivel minden csomópont fájlokat tárol, továbbít és fogad. A P2P rendszerek elosztott architektúrájuk miatt nagyon ellenállnak a kiber támadásoknak. A hagyományos modellektől eltérően a P2P hálózatoknak nincs egyetlen meghibásodási pontja.
P2P hálózati típusok
1) Strukturálatlan P2P hálózatok
A strukturálatlan P2P hálózatokat viszonylag könnyebb kiépíteni. Mivel a keresési lekérdezéseket a lehető legtöbb társnak küldik ki, nagyobb CPU- és memóriahasználatra lehet szükség. Ez pedig inkább lekérdezésekkel árasztja el a hálózatot.
Ezek a rendszerek ellenállnak a magas rendellenességeknek. A Churn a hálózathoz csatlakozó és onnan kilépő felhasználók számát jelenti. A struktúra hiánya megnehezítheti a felhasználók számára a ritka tartalmak megtalálását.
2) Strukturált P2P hálózatok
A strukturált P2P hálózatok sajátos szervezett architektúrát biztosítanak. Ez lehetővé teszi a csomópontok számára a fájlok hatékony keresését. Ezeket nem könnyű felépíteni a strukturálatlan P2P hálózatokhoz képest. Ezek a rendszerek kevésbé ellenállnak a magas rendellenességeknek.
3) Hibrid P2P hálózatok
A hibrid P2P hálózatok egyesítik a hagyományos kliens-szerver modellt a peer-to-peer architektúra néhány aspektusával. A hibrid hálózatoknak sokféle változata létezik. A hibrid modellek általában jobb teljes teljesítményt mutatnak a másik két típushoz képest.
P2P hálózati alkalmazások
1) Fájlmegosztás: A fájlmegosztás a fájlok megadásának és a felhasználók számára az interneten történő letöltéshez való hozzáférés folyamata. A fájlmegosztás a Peer-to-peer hálózati modellt használja, ahol a felhasználók személyi számítógépeit tekintik a hálózat társainak. A peer-to-peer fájlmegosztás abban különbözik a fájl kereskedéstől, hogy a fájlok peer-to-peer hálózatról történő letöltéséhez nem szükséges feltöltés.
2) Bioinformatika: A peer-to-peer hálózatok szintén elkezdték felkelteni a különféle tudósok figyelmét, különös tekintettel azokra, akik olyan nagy adathalmazokkal dolgoznak, mint a bioinformatika. A peer-to-peer hálózatokkal nagy programokat lehet futtatni, amelyek nagy mennyiségű adatot kezelnek. Például tesztek a kábítószer-jelöltek azonosítására. Ez lehetséges, mivel a peer-to-peer hálózatok jól skálázhatók.
3) Mesterséges intelligencia: A raj intelligencia (SI) egy mesterséges intelligencia technika, amely a decentralizált, önszerveződő rendszerek kollektív viselkedésének tanulmányozásán alapul. A peer-to-peer hálózattal fel lehet építeni a raj intelligenciáját, ahol a hálózat minden egyes társa egyetlen ügynökre hivatkozik.
4) Rácsszámítás: A grid computing egy növekvő számítógépes modell, amely lehetőséget nyújt a nagy teljesítményű számítástechnika végrehajtására. Általában az Interneten keresztül a nagyméretű számítási problémák megoldására a Grids sok különálló számítógép (társ) erőforrását használja fel egy hálózattal összekötve. A rácsok lehetővé teszik számítások elvégzését nagy adathalmazokon, sok kisebbre lebontva.
P2P hálózati korlátozások
A P2P hálózatok blokkláncokon történő használata szintén felvet néhány korlátozást. Tranzakciók hozzáadása egy blokklánchoz hatalmas mennyiségű számítási teljesítményt igényel. Ennek oka, hogy az elosztott főkönyveket minden egyes csomóponton frissíteni kell, a központi szerver helyett.
Ez jó biztonságot nyújt, de nagymértékben korlátozza a hatékonyságot. Ez az egyik legnagyobb akadály a skálázhatóság és az elterjedt elfogadás terén. Néhány figyelemre méltó példa az Ethereum Plasma, a Lightning Network és a Mimblewimble protokoll.
A kemény villás események során a lehetséges támadások egy másik lehetséges korlátozást jelentenek. A csomópontok csoportjai szabadon másolhatják és módosíthatják a kódot, és elszakadhatnak a fő lánctól egy új, párhuzamos hálózat kialakításához. Mindkét lánc kiszolgáltatottá válhat az ismételt támadásokkal szemben, ha a szükséges biztonsági módszereket nem alkalmazzák megfelelően.
Ezenkívül a P2P hálózatok elosztott jellege miatt viszonylag nehéz ellenőrizni és szabályozni őket. Számos P2P alkalmazás és vállalat illegális tevékenységekbe és szerzői jogok megsértésébe keveredett.
Következtetés
A peer-to-peer architektúra a blokkláncok középpontjában áll, amelyek lehetővé teszik a kriptovalutákat. Sokféleképpen fejleszthető és használható. A tranzakciós főkönyvek nagy csomópont-hálózatokon keresztüli elosztásával a P2P architektúra biztonságot, cenzúra-ellenállást és decentralizációt kínál.
A P2P rendszerek széles körű alkalmazást találnak a blockchain technológiában. A fájlmegosztó hálózatoktól az energiakereskedelmi platformokig a P2P rendszerek más elosztott számítástechnikai alkalmazásokat is kiszolgálhatnak.
A peer-to-peer számítástechnika egy feltörekvő technológia, amely folyamatosan fejlődik és új alkalmazásokat talál. Úgy gondolják, hogy a technológia egyre fontosabb lesz, mivel új területek alkalmazzák azt.